Bőrférgesség

A kórokozó a szívférgesség kórokozójához nagyon hasonló fonálféreg (Dirofilaria repens), amely kifejlett korára 5-15 cm hosszúra is megnő. A fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed, a féreg fejlődéséhez és terjedéséhez jelen esetben is szükség van szúnyogokra. Az utóbbi tíz évben mind a környező országokban, mind Magyarországon egyre gyakoribbá vált kutyákban, de kimutatták már macskákban is.

Az ember és az állatok fertőződése hasonlóképpen történik: a már fertőzött szúnyog csípése során az addig a szúnyogban lévő fonálféreg fiatal alakjai átjutnak a kutya, macska vagy az ember szervezetébe. A féreg felnőtt alakjának kialakulásáig 6-9 hónap is eltelik, majd a felnőtt féregalak több évig is életben marad és a bőr alatti szövetekben vándorolhat. A fertőzött gazdában lévő úgynevezett mikrofilária alakokat, melyek a kifejlett féreg lárvái, egy másik szúnyog a vérszívás során veszi fel, majd olthatja tovább egy követező állatra vagy akár emberre. A folyamat ekkor indul elölről, akárcsak a szívférgesség esetében.

A fertőzöttség elsősorban 6-8 hónaposnál idősebb állatoknál fordul elő, ennek oka a féreg fejlődési ciklusában keresendő. A bőr alatti kötőszövetben tömött tapintatú csomók alakulhatnak ki, melyek nem fájdalmasak, de ezeken a területeken kialakulhat korpázás, szőrhullás és viszketegség is. Ez számos más bőrbetegség tünete is lehet, így csak ezek alapján nem mondható ki a bőrférgesség. Sokszor előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor vérvizsgálattal mutathatóak ki a féreg fiatal lárva alakjai. Sajnos egyelőre nem létezik gyorsteszt, mellyel kimutatható lenne a bőrféreg fertőzöttség és a lárvák vérkenetből történő vizsgálata sem mindig megbízható. Azonban gyakori, hogy egy másik betegség kapcsán történt vérvizsgálat során mellékleletként kimutatott mikrofiláriák jelzik, hogy a fertőzöttség jelen van.

A bőrférgesség közegészségügyi jelentősége nagy! Ember fertőzöttsége esetén a tünetek kifejezettebbek lehetnek, attól függően, hogy mely testtájakon jelentkeznek. A férgek leggyakrabban az archoz, szemhez (vagy akár szembe!) vándorolnak, de egyéb testtájakon is kialakulhatnak borsónyi-mogyorónyi csomók.

Ahogy már a szívférgességnél is előkerült, itt sem győzzük hangsúlyozni a megelőzés szerepét, mert az eddigi tapasztalatok alapján a kifejlett férgek elleni gyógykezelés nem megbízható. A megelőzés tehát a szúnyogok és az általuk beoltott fertőző lárvák elleni hatékony védekezést jelenti!